RSS

picture

Nő matematikus szemmel

írta: vadi - ennyi kell.. Admin ; 2011.02.01. 11:09

Ezt a kis szösszenetet tegnap találtam, nem a legújabb, de szerintem vicces... 

 

>----------------------------------------------------------------------- 

> A no matematikus szemmel 

>----------------------------------------------------------------------- 

> Matematikai analízis 

>Alapdefiníció: 

>A no olyan pontok halmaza, amelyek fölállítanak egy egyenest. 

> a 

>A nokre használatos, szokványos matematikai jelölés: P 

>Jelölés: 

>A továbbiakban jelölje P a nok, F pedig a férfiak halmazát! 

>Állítás: 

>Bármely aÎF (Î=\in=eleme) férfi idealista elképzelése, hogy létezik bÎP 

>no, hogy belolük (a,b) rendezett pár alkotható. 

>Bevezetés: 

>Bármely nÎP no topologikus vizsgálatánál nagy élményt nyújthat bizonyos 

>belso pontjainak mélyreható analízise. 

>Állítás: 

>Bármely nÎP nonek pontosan egy GÎn belso pontja létezik. Ennek szokásos 

>elnevezése G-pont. 

>Megjegyzés: 

>A fenti állítás leginkább csak egzisztencia-tételként érvényesül, mert a 

>G-pontot igen nehéz megtalálni. 

>Definíció: 

>A nok fehérnemujét tartóhalmaznak nevezzük. Ha a no sehogyan sem akar 

>megszabadulni a tartóhalmaztól, akkor azt mondjuk, hogy a no kompakt 

>tartójú. 

>Állítás: 

>A no nem konvex halmaz. 

>Állítás: 

>A no nyílt halmaz. 

>Állítás: 

>A P halmaz fölülrol erosen korlátolt. 

>Állítás: 

>A nok kifogásainak számossága egyenlo A0-val. 

>Bevezetés: 

>A férfi bizonyos szervét fölfoghatjuk f függvényként, a no bizonyos szervét 

>pedig p függvényként. Az analízis izgalmas témaköre az f és p függvények 

pof 

>összetételének vizsgálata. 

>Állítás: 

>f és p egymás inverzei. 

>Állítás: 

>Az f függvény a p függvény közelében éri el maximumát. 

>Állítás: 

>Legyen z(t) a zsebpénzünk idofüggvénye. Ekkor a nok hatására z(t) szigorúan 

>monoton csökkeno lesz. 

>Állítás: 

>Bármely nÎP not intenzíven érdekli, hogy egy mÎF férfi miféle sorozatokra 

>képes. 

>Állítás: 

>Legyen a férfi egy elojel. Ekkor nagyon sok no Leibniz-típusú sorként 

>viselkedik, mert gyakran elojelet vált. 

>Sejtés: 

>Még nem bizonyított hipotézis, hogy bármely aÎF férfi esetén létezik bÎP 

no, 

>aki egyenletesen konvergál a-hoz. 

>Állítás: 

>Ha nÎP no légzése szakaszonként folytonos, az valami egészen jót szokott 

>jelenteni. 

>Állítás: 

>Legyen n egy no. Az n konvergenciakörében található férfiak között heves 

>vita tárgyát képezi, hogy végül is ki legyen n érintoje. Annak a férfinak 

>jelölése, aki megszerzi magának ezt a jogot: Qr. 

>Bevezetés: 

>Fogjuk fel a noket függvényként, és legyen most nÎP egy ilyen függvény. 

>Érdekes feladat, hogy egy éjszaka alatt ki hányszor tudja n-t 

>differenciálni. Vannak ugyanis egyszeresen differenciálható, kétszeresen 

>differenciálható, és - a fene egye meg - végtelen sokszor differenciálható 

>függvények is. 

>Állítás: 

>Két not nem lehet egyidejuleg differenciálni. 

>Bizonyítás: 

>Legyen g, hÎP. Jelöljük a g és h nok együttes jelenlétét g×h-val. Ekkor 

>(g×h)' = g'×h + g×h', ami pontosan azt jelenti, hogy eloször az egyiket 

>differenciáljuk és a másikat békén hagyjuk, majd fordítva. 

?O 

>Állítás: 

>Legyen nÎP no egy függvény. Ekkor n gyakran elég primitív függvény. 

>Megjegyzések: 

> * Legyenek mÎF és nÎP halmazok. Szerencsés esetben az m és n halmazok 

> egymásba nyúlók. 

> * A nok esetében leggyakrabban megoldásra váró feltételes szélsoérték 

> feladat: jussunk el a nonél bizonyos szempontból vett extrém 

> szélsoségekig! Feltétel: eközben költségeink minimálisak maradjanak. 

> * Élvezetes feladat kiszámítani a no felületi integrálját, csupán a 

> felületre mindig meroleges egységvektort kell a férfinak biztosítania. 

> * Nokkel való ismerkedésünk folyamán gyakran akaratlanul de 

> megmásíthatatlanul alkalmazzuk az eltolás muveletét. 

>Állítás: 

>Bármely no kíváncsi nem csak Dirichlet, Fejér, hanem bármely férfi 

>magfüggvényére is. 

>--------------------------------------------------------------------------- 

> Valószínuségszámítás 

>Megfigyelés: 

>A valószínuségszámításban szereplo urnás feladatokat legszívesebben 

>anyósunkhoz kapcsoljuk. 

>Megjegyzés: 

>Azt, hogy mit rejt egy nÎP no vastag pulóvere, leginkább egy x 

valószínuségi 

>változóval modellezhetjük. Ha kissé lejjebb siklik tekintetünk, 

>intervallumbecslésekkel próbálkozhatunk. 

>Állítás: 

>Annak valószínusége, hogy megszerezzük álmaink nojét, annyi, mintha a 

>számegyenesen próbálnánk véletlenszeruen kiszúrni egy racionális számot. 

>(Elméletileg nulla, de azért néha ez is megtörténhet.) 

>Állítás: 

>Ha úgy gondoljuk, hogy mi is találunk magunknak megfelelo not, akkor a Nagy 

>Számok Törvénye csodöt mond. 

>Állítás: 

>A no természete a létezo legsztochasztikusabb folyamat. 

>Megjegyzés: 

>Ha a no kidob, saját holmijainkon tapasztalhatjuk meg, mi az a szórás. 

>Állítás: 

>A nok tulajdonságai normális eloszlásúak. A férfiak azonban foként csak a 

>várható értékek fölötti tartományokra kíváncsiak. 

>Állítás: 

>Létezik egy nÎP no, akinek tudománytörténeti szerepe volt, ugyanis amikor 

>Bayes ledöntötte ot, az volt a Bayes-döntés. 

>--------------------------------------------------------------------------- 

> Gráfelmélet 

>Állítás: 

>Ha a not gráffal reprezentáljuk, bármely nÎP non található egy vágat. 

>Állítás: 

>Legyen a no állapot-idofüggvénye M. Ekkor egy egzakt módon meg nem 

>határozható idointervallumban létezik T periódus (T > 28 nap) és $t0 ÎR, 

>hogy M(t0)=M(t0+kT), kÎN, és ezen állapotokban az elobbi vágat kapcsolatba 

>hozható bizonyos hálózati folyammal. 

>Anti-Dijkstra tétel: 

>Nem létezik olyan, hogy "egy nohöz vezeto legrövidebb út". 

>Megjegyzések: 

> * Ha egy házibulin felhalmozott szép noket egy gráf csúcsai 

> reprezentálják, próbáljunk a gráfban Hamilton-úton végigmenni! 

> * Nem érdemes olyan novel foglalkozni, aki olyan lapos, hogy már síkba 

> rajzolható. 

>--------------------------------------------------------------------------- 

> Matematikai logika 

>A nok fotétele: 

>Akármi is egy nÎP no axiómarendszere, az mindig tartalmaz ellentmondásokat. 

>--------------------------------------------------------------------------- 

> Lineáris algebra 

>Bevezetés: 

>Ha egy nÎP novel terveink vannak, akkor azt mondjuk, hogy n nekünk 

>tetszo(leges). 

>Definíció: 

>Legyenek a P halmaz elemei vektorok. Legyenek a KIP vektorhalmaz tagjai 

azon 

>nok, akik nekünk tetszo(legese)k. Ha K elemei nem tudnak egymásról, akkor 

>azt mondjuk, hogy K elemei lineárisan függetlenek. 

>Megjegyzés: 

>Nyilván annál jobb nekünk, minél nagyobb K rangja. 

>Definíció: 

>Ha KIP elemei kifeszítik igényeink terét és K elemei lineárisan 

függetlenek, 

>akkor K-t bázisnak nevezzük. 

>Megjegyzések: 

> * Ha igényeink megnonek, újabb not kell bevonni a bázisba. 

> * Ha unjuk a régit, új bázisra térünk át. 

>Bevezetés: 

>Legyen a férfiak bizonyos szerve egy v vektor. 

>Állítás: 

>Bármely mÎF férfinak pontosan egy v sajátvektora létezik. 

>Állítás: 

>Ha egy mÎF férfinak nincsen nokbol álló bázisa, akkor m sajátvektorára: v = 

>o. 

>Állítás: 

>Bármely nÎP no egy mÎF férfi v sajátvektora esetében annak örül, minél 

>nagyobb |v|. 

>Állítás: 

>Ha egy mÎF férfi v sajátvektorát x no használja, akkor v algebrai 

>multiplicitása egyenlo x-szel. 

>Definíció: 

>Ha egy mÎF férfi hátulról akar egy nÎP not lineárisan transzformálni, akkor 

>azt mondjuk, hogy az m férfi v sajátvektora az n nore nézve ortogonális. 

>Definíció: 

>Ha egy nonek egyetlen férfi sajátvektorára sincs szüksége, akkor a not 

>önadjungáltnak nevezzük. 

>--------------------------------------------------------------------------- 

> Absztrakt algebra 

>Bevezetés: 

>A noket, mint algebrai struktúrákat, testeknek nevezzük. 

>Állítás: 

>Bármely férfit az izgatja legjobban, hogy egy nÎP testben milyen muveletek 

>végezhetok el. 

>Állítás: 

>Ha egy mÎF férfit nem izgatják az nÎP testek, akkor m homomorfizmus. 

>Ha m kondizni jár, akkor m izomorfizmus. 

>Ha m-nek kocsija van, akkor m automorfizmus. 

>Az algebra struktúratétele: 

>Amelyik mÎF férfit az nÎP no kergeti, az az n ideálja. 

>Amit kivet rá, az a háló. 

>Amit akar tole, az a gyuru. 

>Amit felhasznál hozzá, az a test. 

>Mégis, amit a szexben elonyben részesít, az a csoport. 

Leave a reply :

Trackback address for this post::

https://ennyikell.blog.hu/api/trackback/id/tr162630109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No feedback.

Looking for something?

Search - ennyi kell.. blog

Admin Information

vadi.

süti beállítások módosítása