ennyi kell.. blog

         A XX-XXI. században olyannyira megnőtt a feldolgozandó információk mennyisége, hogy ez agyunkat szinte megoldhatatlan feladat elé állítja.
         Az óriásplakátok, az agyzsugorító televiziós vetélkedők, a mobiltelefonra letölthető alkalmazások, valamint az internet korában az ember eddig múltjában nem tapasztalt információ özönnel találta szemben magát, ami elől képtelen elrejtőzni. Mind az utcán, a tömegközelekedési eszközök oldalán, mind lakásunkban a televiziónk műsorszünetében lesben áll valamiféle üzenet csak ránk várva, ami igyekszik egy autómárkát vagy egy gyógyszerkészítmény nevét belevésni kiradírozhatatlanul gondolatainkba. Ez még önmagában nem lenne gond, ha az emberek memóriának nem lennének korlátai.

Ennek a robbanásszerű információ növekedésnek következményeként agyunk képtelenné vált minden számunkra fontos információt megjegyezni, így ismeretanyagunk felszínessé, hiányossá vált és ezzel elszaporodtak a pszichiátriai megbetegedések is. Egyre több jel utal arra, hogy az emberek kezdik elérni teljesítőképességük határát, egyes elméletek szerint ez az oka több száz ember alkohol- és drogproblémájának. Egyre többen vannak, akik sarokba szorítva érzik magukat az információk sokaságában, ezért elhagyják a nagyobb városokat, nem használnak mobiltelefont és nem néznek tévét, sőt, egyesek úgy igyekszenek elzárkózni a modern kor technikája elől, hogy szektákba lépnek be, vagy remete életmódba kezdenek. Mivel a korunk embere akár otthona kényelmében is hozzá tud jutni az általa igényelt információkhoz az internet, televizió vagy rádió segítségével, a társadalmi élet, a hírek kitárgyalása kezd szükségtelenné válni manapság, minek eredménye hosszútávon egy egymástól elidegenedett egyedekből álló társadalom kialakulása is lehet. Amennyiben az emberek folytatják társadalom rombóló tevékenységüket a jövőben kibontakozhat egy teljes mértékben önző érdekeken alapuló kapitalista berendezkedés a világban, ahol az információhoz való, a lehető leggyorsabb, hozzájutás elengedhetetlenné válik, így az információ szolgáltatás gyorsaságának növekedésével fordítottan arányos gyengülése az adatrögzitő képességünknek  ördögi körébe kerülhetünk.
         Ezek tekintetében felmerülhet bennünk a kérdés: megéri nekünk, hogy napjaink elengedhetetlen információ áradátába fulladjon bele társadalmunk?

"Amúgy ugyanúgy pusztítja az agysejteket mint az alkohol, csak az alkohol után visszanőnek, de a drogok után nem, magyarul hülye maradsz :)"

"Kedves második, nagyon rosszul tudod, mert az alkoholizálás után sem nőnek vissza az egysejtek. Az agysejt egy tipikusan olyan sejt, ami nem tudja magát pótolni."

Gondoltam ehhez a képhez társítok egy idézetet, amit egy gyep tépéssel kapcsolatos gyakorikerdesek.hu bejegyzésben találtam.
(A teljes komment halmazt ITT találjátok.)

Íme a kép:

a képet állítólag egy gimnáziumi tanuló készítette amikor belátta, hogy nem tud megbirkózni fizika dolgozatával.

Ezt a kis szösszenetet tegnap találtam, nem a legújabb, de szerintem vicces... 

>----------------------------------------------------------------------- 

> A no matematikus szemmel 

>----------------------------------------------------------------------- 

- 

> 

> Matematikai analízis 

> 

>Alapdefiníció: 

>A no olyan pontok halmaza, amelyek fölállítanak egy egyenest. 

> 

> a 

>A nokre használatos, szokványos matematikai jelölés: P 

> 

>Jelölés: 

>A továbbiakban jelölje P a nok, F pedig a férfiak halmazát! 

> 

>Állítás: 

>Bármely aÎF (Î=\in=eleme) férfi idealista elképzelése, hogy létezik bÎP 

>no, hogy belolük (a,b) rendezett pár alkotható. 

> 

> 

> 

>Bevezetés: 

>Bármely nÎP no topologikus vizsgálatánál nagy élményt nyújthat bizonyos 

>belso pontjainak mélyreható analízise. 

> 

>Állítás: 

>Bármely nÎP nonek pontosan egy GÎn belso pontja létezik. Ennek szokásos 

>elnevezése G-pont. 

> 

>Megjegyzés: 

>A fenti állítás leginkább csak egzisztencia-tételként érvényesül, mert a 

>G-pontot igen nehéz megtalálni. 

> 

>Definíció: 

>A nok fehérnemujét tartóhalmaznak nevezzük. Ha a no sehogyan sem akar 

>megszabadulni a tartóhalmaztól, akkor azt mondjuk, hogy a no kompakt 

>tartójú. 

> 

>Állítás: 

>A no nem konvex halmaz. 

> 

>Állítás: 

>A no nyílt halmaz. 

> 

>Állítás: 

>A P halmaz fölülrol erosen korlátolt. 

> 

>Állítás: 

>A nok kifogásainak számossága egyenlo A0-val. 

> 

> 

> 

>Bevezetés: 

>A férfi bizonyos szervét fölfoghatjuk f függvényként, a no bizonyos szervét 

>pedig p függvényként. Az analízis izgalmas témaköre az f és p függvények 

pof 

>összetételének vizsgálata. 

> 

>Állítás: 

>f és p egymás inverzei. 

> 

>Állítás: 

>Az f függvény a p függvény közelében éri el maximumát. 

> 

>Állítás: 

>Legyen z(t) a zsebpénzünk idofüggvénye. Ekkor a nok hatására z(t) szigorúan 

>monoton csökkeno lesz. 

> 

>Állítás: 

>Bármely nÎP not intenzíven érdekli, hogy egy mÎF férfi miféle sorozatokra 

>képes. 

> 

>Állítás: 

>Legyen a férfi egy elojel. Ekkor nagyon sok no Leibniz-típusú sorként 

>viselkedik, mert gyakran elojelet vált. 

> 

>Sejtés: 

>Még nem bizonyított hipotézis, hogy bármely aÎF férfi esetén létezik bÎP 

no, 

>aki egyenletesen konvergál a-hoz. 

> 

>Állítás: 

>Ha nÎP no légzése szakaszonként folytonos, az valami egészen jót szokott 

>jelenteni. 

> 

>Állítás: 

>Legyen n egy no. Az n konvergenciakörében található férfiak között heves 

>vita tárgyát képezi, hogy végül is ki legyen n érintoje. Annak a férfinak 

>jelölése, aki megszerzi magának ezt a jogot: Qr. 

> 

> 

> 

>Bevezetés: 

>Fogjuk fel a noket függvényként, és legyen most nÎP egy ilyen függvény. 

>Érdekes feladat, hogy egy éjszaka alatt ki hányszor tudja n-t 

>differenciálni. Vannak ugyanis egyszeresen differenciálható, kétszeresen 

>differenciálható, és - a fene egye meg - végtelen sokszor differenciálható 

>függvények is. 

> 

> 

>Állítás: 

>Két not nem lehet egyidejuleg differenciálni. 

> 

>Bizonyítás: 

>Legyen g, hÎP. Jelöljük a g és h nok együttes jelenlétét g×h-val. Ekkor 

>(g×h)' = g'×h + g×h', ami pontosan azt jelenti, hogy eloször az egyiket 

>differenciáljuk és a másikat békén hagyjuk, majd fordítva. 

> 

?O 

>Állítás: 

>Legyen nÎP no egy függvény. Ekkor n gyakran elég primitív függvény. 

> 

>Megjegyzések: 

> 

> * Legyenek mÎF és nÎP halmazok. Szerencsés esetben az m és n halmazok 

> egymásba nyúlók. 

> * A nok esetében leggyakrabban megoldásra váró feltételes szélsoérték 

> feladat: jussunk el a nonél bizonyos szempontból vett extrém 

> szélsoségekig! Feltétel: eközben költségeink minimálisak maradjanak. 

> * Élvezetes feladat kiszámítani a no felületi integrálját, csupán a 

> felületre mindig meroleges egységvektort kell a férfinak biztosítania. 

> * Nokkel való ismerkedésünk folyamán gyakran akaratlanul de 

> megmásíthatatlanul alkalmazzuk az eltolás muveletét. 

> 

>Állítás: 

>Bármely no kíváncsi nem csak Dirichlet, Fejér, hanem bármely férfi 

>magfüggvényére is. 

> 

> 

>--------------------------------------------------------------------------- 

- 

> 

> Valószínuségszámítás 

> 

>Megfigyelés: 

>A valószínuségszámításban szereplo urnás feladatokat legszívesebben 

>anyósunkhoz kapcsoljuk. 

> 

>Megjegyzés: 

>Azt, hogy mit rejt egy nÎP no vastag pulóvere, leginkább egy x 

valószínuségi 

>változóval modellezhetjük. Ha kissé lejjebb siklik tekintetünk, 

>intervallumbecslésekkel próbálkozhatunk. 

> 

>Állítás: 

>Annak valószínusége, hogy megszerezzük álmaink nojét, annyi, mintha a 

>számegyenesen próbálnánk véletlenszeruen kiszúrni egy racionális számot. 

>(Elméletileg nulla, de azért néha ez is megtörténhet.) 

> 

>Állítás: 

>Ha úgy gondoljuk, hogy mi is találunk magunknak megfelelo not, akkor a Nagy 

>Számok Törvénye csodöt mond. 

> 

>Állítás: 

>A no természete a létezo legsztochasztikusabb folyamat. 

> 

>Megjegyzés: 

>Ha a no kidob, saját holmijainkon tapasztalhatjuk meg, mi az a szórás. 

> 

>Állítás: 

>A nok tulajdonságai normális eloszlásúak. A férfiak azonban foként csak a 

>várható értékek fölötti tartományokra kíváncsiak. 

> 

>Állítás: 

>Létezik egy nÎP no, akinek tudománytörténeti szerepe volt, ugyanis amikor 

>Bayes ledöntötte ot, az volt a Bayes-döntés. 

> 

>--------------------------------------------------------------------------- 

- 

> 

> Gráfelmélet 

> 

>Állítás: 

>Ha a not gráffal reprezentáljuk, bármely nÎP non található egy vágat. 

> 

>Állítás: 

>Legyen a no állapot-idofüggvénye M. Ekkor egy egzakt módon meg nem 

>határozható idointervallumban létezik T periódus (T > 28 nap) és $t0 ÎR, 

>hogy M(t0)=M(t0+kT), kÎN, és ezen állapotokban az elobbi vágat kapcsolatba 

>hozható bizonyos hálózati folyammal. 

> 

>Anti-Dijkstra tétel: 

>Nem létezik olyan, hogy "egy nohöz vezeto legrövidebb út". 

> 

>Megjegyzések: 

> 

> * Ha egy házibulin felhalmozott szép noket egy gráf csúcsai 

> reprezentálják, próbáljunk a gráfban Hamilton-úton végigmenni! 

> * Nem érdemes olyan novel foglalkozni, aki olyan lapos, hogy már síkba 

> rajzolható. 

> 

>--------------------------------------------------------------------------- 

- 

> 

> Matematikai logika 

> 

>A nok fotétele: 

>Akármi is egy nÎP no axiómarendszere, az mindig tartalmaz ellentmondásokat. 

> 

>--------------------------------------------------------------------------- 

- 

> 

> Lineáris algebra 

> 

>Bevezetés: 

>Ha egy nÎP novel terveink vannak, akkor azt mondjuk, hogy n nekünk 

>tetszo(leges). 

> 

>Definíció: 

>Legyenek a P halmaz elemei vektorok. Legyenek a KIP vektorhalmaz tagjai 

azon 

>nok, akik nekünk tetszo(legese)k. Ha K elemei nem tudnak egymásról, akkor 

>azt mondjuk, hogy K elemei lineárisan függetlenek. 

> 

>Megjegyzés: 

>Nyilván annál jobb nekünk, minél nagyobb K rangja. 

> 

>Definíció: 

>Ha KIP elemei kifeszítik igényeink terét és K elemei lineárisan 

függetlenek, 

>akkor K-t bázisnak nevezzük. 

> 

>Megjegyzések: 

> 

> * Ha igényeink megnonek, újabb not kell bevonni a bázisba. 

> * Ha unjuk a régit, új bázisra térünk át. 

> 

>Bevezetés: 

>Legyen a férfiak bizonyos szerve egy v vektor. 

> 

>Állítás: 

>Bármely mÎF férfinak pontosan egy v sajátvektora létezik. 

> 

>Állítás: 

>Ha egy mÎF férfinak nincsen nokbol álló bázisa, akkor m sajátvektorára: v = 

>o. 

> 

>Állítás: 

>Bármely nÎP no egy mÎF férfi v sajátvektora esetében annak örül, minél 

>nagyobb |v|. 

> 

>Állítás: 

>Ha egy mÎF férfi v sajátvektorát x no használja, akkor v algebrai 

>multiplicitása egyenlo x-szel. 

> 

>Definíció: 

>Ha egy mÎF férfi hátulról akar egy nÎP not lineárisan transzformálni, akkor 

>azt mondjuk, hogy az m férfi v sajátvektora az n nore nézve ortogonális. 

> 

>Definíció: 

>Ha egy nonek egyetlen férfi sajátvektorára sincs szüksége, akkor a not 

>önadjungáltnak nevezzük. 

> 

>--------------------------------------------------------------------------- 

- 

> 

> Absztrakt algebra 

> 

>Bevezetés: 

>A noket, mint algebrai struktúrákat, testeknek nevezzük. 

> 

>Állítás: 

>Bármely férfit az izgatja legjobban, hogy egy nÎP testben milyen muveletek 

>végezhetok el. 

> 

>Állítás: 

>Ha egy mÎF férfit nem izgatják az nÎP testek, akkor m homomorfizmus. 

>Ha m kondizni jár, akkor m izomorfizmus. 

>Ha m-nek kocsija van, akkor m automorfizmus. 

> 

>Az algebra struktúratétele: 

>Amelyik mÎF férfit az nÎP no kergeti, az az n ideálja. 

>Amit kivet rá, az a háló. 

>Amit akar tole, az a gyuru. 

>Amit felhasznál hozzá, az a test. 

> 

>Mégis, amit a szexben elonyben részesít, az a csoport. 

 Narancs diktatúráról ír a Kommunista.NET.
 

"A fidesz elkezdte kimutatni a foga fehérjét. A független vezetőket kirúgják és helyükre
pártembereket tesznek. Ezzel gyakorlatilag kezdenek átmenni diktatúrába. Ami nem jó."

A teljes cikk megnyitásához kattintson IDE.

Vajon valóban fenn áll a veszélye az úgynevezett narancs diktatúrának?
Egyre többet lehet hallani Orbán Viktor az EU szerint jogsértő intézkedéseiről.

"A magyar sajtó 80 százaléka ma is Fidesz-közeli"

"A hatalom a fejükbe száll" - mondta Orbán Viktorról és "csapatáról" Paul Lendvai a Die Presse osztrák lapnak. Arról is beszélt, hogy "Orbán két hibát követett el, a legnagyobb a médiatörvény volt. Totálisan lebecsülte a nyugati médiumok hatalmát. A második hibát a külföldi vállalkozások elleni korlátozások jelentették. Ez most árnyékot vet az EU-elnökségre. De azt hiszem, hogy a dolog akkor lesz igazán veszélyes, amikor már nem irányul akkora figyelem Magyarországra". Az Ausztriában élő író arra is kitért, hogy szokás a jelenlegi magyarországi helyzetet egy évtizeddel ezelőtti ausztriaihoz hasonlítani, ahhoz, melyet a Haider-párt hatalomra kerülése jellemzett. Lendvai ennek kapcsán idézte Jean Asselborn luxemburgi miniszterelnök-helyettest, aki - mint mondta - erről a legtalálóbbat mondta: "Orbánnal összehasonlítva Jörg Haider ministránsfiú volt".

"Demokrácia ez még?" címmel közölt cikket a német Die Zeit. Az írás szerint a magyar sajtó, a kereskedelmi és közszolgálati média 80 százaléka már jelenleg is Fidesz-közelinek mondható, így a kormánypártok a médiatörvény nélkül is kezükben tartják a médiát. A kommentár feltette a kérdést: demokrácia van-e még Magyarországon. A lap másik írást is szentelt hazánknak, amely szerint "ha a kormányfő nemcsak a maga hatalmának korlátlan biztosítására akarna törekedni, akkor most elsőként a saját környezetét kellene lecsapolnia" a médiatörvénnyel. "Orbán haverja, Bayer Zsolt divatos kolumnista évek óta támadja a zsidókat és a romákat. A Magyar Demokrata - amelyet Orbán az egyik kedvenc újságjának nevezett - bő egy évvel ezelőtt Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter könyveinek a megsemmisítésére hívott fel (...) Fogadjunk, hogy az efféle gyalázkodó írások szerzői nem kerülnek föl Orbán feketelistájára?" - tette fel a kérdést a szerző.
Orbánnak értésére adták, hogy Európában jogos kételyek merülnek föl azzal kapcsolatban, vajon a médiatörvény összeegyeztethető-e az EU alapvető értékeivel. Ezért fölkérték a kormányfőt, hogy legyen szíves lépni, megelőzendő a magyar EU-elnökséget érő károkat - írta szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív lap szerint Európa jelenleg csak az EB-re vár, amely még tehet a médiatörvény ellen.

forrás: NÉPSZAVA

Valóban lenne okunk aggódni a demokráciánkért?